Közgáz Gólyabál Backstage Blogjának Backstage Blog sorozata eddig három olyan epizóddal jelentkezett, amelyben igyekeztünk minél részletesebben bemutatni a Közgáz Gólyabál mögött álló háttérmunkát - sorozatunk negyedik, egyben záró része sem lehet kivétel ebben. Bálunk egyik legnagyobb különlegességét, az egyedi helyszíneket hétfői bejegyzéseinkben mutattuk be (és mutatjuk be holnap is), de arról eddig még nem nagyon írtunk, hogy egész pontosan hogyan is épülnek fel a semmiből ezek a helyszínek. Mivel szerkesztőségünk az építkezésnél a "Mérj miliméterrel, jelölj krétával, vágj baltával" Murphy-elvet fogadja el, egy idei helyszínépítő leírása alapján tárjuk fel, hogy ez az egész hogyan készült?
Az egyes helyszíneket egy-egy tucatnyi instruktorból álló lelkes csoport készíti, méghozzá úgy, hogy csak és kizárólag saját magunk által beszerzett építőelemeket gyűjtünk össze. Mindegyik helyszín egyedi a maga nemében, mind más témát ölel fel, mindnek megvan a maga spiritualitása, és csalafintasága. Hogy hogyan is készülnek? Csak figyelj, és most mindenre választ kaphatsz!
Gyakorta elhangzanak a bál előtti hónapokban a következő mondatok például:
-Te figyi! Nagyidéknál a padláson nincs véletlenül elfekvőben valami régi kanapé, esetleg rossz szék, vagy asztal, esetleg a nagypapa? Tökre jól hasznát vennénk a helyszínhez!
-Háttööö… nem is tudom, körülnézhetek, bár úgy emlékszem van egy ezer éves roskadozó nappali garnitúra, meg talán néhány raklap, meg rossz moszkvics egy kis szögesdróttal körbefonva. Bár ha nem gáz a nagypapát nem tudom beígérni…
-Király, akkor szedjük össze ami van, aztán a héten elmegyünk érte, már kigondoltam, hogy egy hatalmas brontosaurust fogunk belőle építeni, mert az tökre flash!
-Oké, csináljuk! Bár ha brontosaurus kell, lehet van a hátsó kertben elásva egy kőkori gerincoszlop…
-Akkor ássuk ki, aztán jó lesz! :)
Ez még a normálisabb eset, lehet hallani olyanról is, hogy egy instruktor, ha nagyon belefeszül a munkába, és persze miért ne kalandozna el a fantáziája, nekiáll egy random Ytong téglából, egy menetes szárból, pár darabka kartonból, krepp papírból meg százas szögből összeoktrojálni egy szélkakast. Hogy minek? Jó kérdés, de elképesztően szórakoztató, és rengeteg embert megnevettet… Talán ez az egyik legnagyobb életérzés abban, hogy saját helyeket készítünk, mert közben iszonyatosan sok marhaság jut eszünkbe, és ezzel pörgetjük egymást. Ez természetesen nélkülözhetetlen, mert az ilyen megmozdulások nélkül nagyon hamar meghalna a lelkesedés, és hát valljuk be őszintén, senkinek sem kedvez, ha belefásulunk a munkánkba.
Na de ennyit a könnyed részéről, kezdődjön az igazi meló!
Ha végre valahára minden kellék a rendelkezésre áll, ha az instruktorok már toppon pörögnek, és már kész van fejben a terv, akkor jöhet a kalapálás, furás, faragás, vágás, csavarozás, mindezek után pedig elkezdünk mérni, és rájövünk, hogy totál nem lesz jó, amibe belekezdtünk… Na akkor most újra: mérés, vágás, kalapálás, ezek után keressük meg a levágott és szétzúzott ujjainkat… Áh, sehogy sem megy ez. Végül is mi ehhez nem is értünk, vagy még is?! Akkor essünk neki harmadjára is, mivel már nincs veszíteni valónk, tákolunk, barkácsolunk, és jé, máris kész a Chocapic.
Na persze, mert ez ilyen egyszerűen megy… meg amúgy is brontosaurusról volt szó, nem pedig gabonapehelyről, de ha már így alakult, ezt is felhasználjuk, mert semmi sem elvetendő, és mindent lehet használni valamire, csak meg kell látni benne a potenciált.
Nos mindezek után, újragondolván a dolgokat, újból szerszámot ragadunk szorgos kezeinkkel, és rengeteg munkaóra elteltével, sok császárkörte elfogyasztásával (hogy jobban húzzon a körfűrész) végre elkészült a várva várt brontosaurusunk, ami egy tál toxikus hulladékkal fellocsolt chocapicot zabál, mellesleg lehet csúszdázni a gerincén, a lábai között pedig ott egy fantasztikus pult, ahol finomabbnál finomabb koktélokkal szolgálunk nektek, amit a dínó lábkörmeit reprezentáló kényelmes és környezetbarát foteljaiban király trackek hallgatása közben, baráti társaságoddal fogyaszthatsz…
Végszóként pedig csak ennyit üzenünk nektek: Egészségetekre, bulizzatok egy ordenáré hatalmasat a 2011-es Közgáz Gólyabálon, merjétek felderíteni a terepet, és igénybe venni összes szolgáltatását helyszíneinknek, mert minden csak és kizárólag a Ti szórakoztatásotokra teremtődött, instruktoraitok által! Hajrá!
by Holló*
*akinek semmiféle brontoszaurusz-fétise nincs